X90



X90? Az meg mi?


Akinek van vagy volt ilyen autója, annak biztosan ismerõs ez a kérdés, ugyanis a gyakorlatban senki nem tudja, mi ez. Még azok sem, akik általában minden autót szoktak ismerni.
Az X90 kódnevû jármû eredetileg egy koncepcióautó volt, amit 1995-ben mutatott be a Suzuki. Egy soha korábban nem létezõ megoldásról beszélünk, a furcsa kétajtós, targatetõs karosszéria alatt egy kocka Vitara alváza, motorja és hajtáslánca található, így aztán valamiféle terep-roadstert sikerült megalkotni. Akkoriban kezdett el kialakulni a szabadidõautók kategóriája, '96 elején jelent meg a Toyota Rav4 elsõ generációja, ami hatalmas siker lett.
(Itt van némi zavar, mert az összes netes forrás azt írja, hogy 1996 áprilisában kezdõdött az X90 gyártása, ami kizárt, mert 1995 decemberében már jelent meg róla teszt.)

Sajnos azonban a Suzuki nem lett ilyen szerencsés, az X90 valóságban közel sem bizonyult kelendõnek, ennek a hátterében az igen szokatlan külseje, a fura arányai, a kétüléses mivolta és a viszonylag magas ára mind szerepet játszottak, de talán a fõ problémát a teljességgel értelmezhetetlen kategória okozhatta, hiszen gyári állapotában se terepjárónak, se roadsternek nem igazán alkalmas. Így aztán az eladások eléggé rosszul alakultak, ezért 1997 elején modellfrissítésre került sor. Sok változást nem hozott a "Phillippe Costeaux Edition" néven futó változat, a hátsó spoileren felül kapott az autó küszöbfellépõket, mûanyag elsõ gallytörõt és plusz sárvédõperemeket. Sajnos az eladások azonban nem javultak érdemben, így kevesebb, mint két év után, 1997 májusában befejezték a modell gyártását. A sikertelenséget mutatja, hogy még 1999-ben is adtak el újonnan belõle.



Sajnos nincsen róla adat, hogy mennyi X90 készülhetett összesen, annyit lehet tudni, hogy az USÁ-ba 7205 db került. Az autót egyébként Midnight Black Metallic, Red Lava, Ultra Blue Metallic, Silver Pearl and Arctic Ice színekben forgalmazták.

És hogy milyen autó tizenéves távlatból?
Kár írni róla. Aki egyszer beleszeret a típsuba, és tudja, hogy mit várhat el egy kocka Vitara alapú roadstertõl, az szeretni fogja. Mindenki más szerint elmebeteg, aki ilyet vesz :)
Üzemeltetésileg is lehet kihívásokkal szembenézni. A mechanikus része majdnem mindenben egyezik a kocka Vitarával, ezekkel nincs is gond, de az egyedi részeit beszerezni nem egyszerû és nem olcsó. Emiatt vásárlásnál fokozottan kell ügyelni az autó külsõ és belsõ épségére, mert viszonylag egyszerûnek és kicsinek tûnõ dolgok is nagyon drágának tudnak bizonyulni.
Mindezek ellenére, ha tetszik, vedd meg, nem fogod megbánni!
 

nyuszy



1996